Reiter István – A kassai polgárság mohikánja

„Volt egy kor és élt néhány nemzedék, mely az értelem diadalát hirdette az ösztönök felett, s hitt a szellem ellenálló erejében… láttam és hallottam Európát, megéltem egy kultúrát… kaphattam-e sokkal többet az élettől?” – Márai Sándor ezen szavai jutottak eszembe, mikor a éberhardi otthonában elköszöntem vendéglátómtól és egyben interjúalanyomtól, Reiter Istvántól. Mindennap a kezedbe veszed …

TovábbReiter István – A kassai polgárság mohikánja

Kóbor János: A határtalan szabadság híve vagyok

Megjelent: Szabad Újság, 2004 szeptember – Balatoni interjú a dunaszerdahelyi koncertre készülő Omega együttes énekesével + koncertjegyzet Telefonon történt egyeztetésünk után a Balaton partján találkoztunk. „Tudod, áprilistól novemberig ez a főhadiszállásom” – mondja Kóbor János, az Omega énekese, aki itt hódol nagy szenvedélyének, a vitorlázásnak. Megjegyzésemre, hogy napjainkban inkább arról szólnak a hírek, hogy a …

TovábbKóbor János: A határtalan szabadság híve vagyok

Petőfi – A korláttalan természet vadvirága

„Hol, merre nyugszik ő, Nem mondja semmi kő, Nem mondja semmi jel.” (Arany János: Emlények) „1849. július 31-én a segesvári csatában hősi halált halt Petőfi Sándor” – így tanultam még a diákéveim alatt. És aztán – mintegy 15 évvel ezelőtt – jöttek a hírek, hogy talán mégsem volt így ez, és a költőt szibériai száműzetésében …

TovábbPetőfi – A korláttalan természet vadvirága

A kíméletlen költő

1848. március 15. Ettől a naptól számítódik a magyar történelem legfényesebb és legromantikusabb korszaka. Ez az a nap, mikor még az „átkos“-ban is büszkén feszült a mellkasokon a kokárda. Ez az a nap, melyet szinte minden kormány, párt igyekezett kisajátítani. A nap, mikor a polgárok megszólítása így hangzik: MAGYAROK. Petőfi napja Vajon mennyire ismerjük a …

TovábbA kíméletlen költő

Feleségek felesége – 175 éve született Petőfiné Szendrey Júlia

Neki írták a magyar szerelmi líra legismertebb versét, a Szeptember végén-t. 1846 szeptemberében találkozott először Petőfi Júliával, napra pontosan egy évvel később házasodtak össze és napra pontosan 22 évvel később temették — 39 éves korában — el azt a nőt, akit akár költőként vagy az Andersen-mesék magyarra való fordítójaként is ismerhetnénk. De nem ismerjük, az …

TovábbFeleségek felesége – 175 éve született Petőfiné Szendrey Júlia

Régi idők nagy focijáról – Grosics Gyulával, a Fekete Párduccal

Megjelent: Szabad Újság, 2003. november 19. / 50 éves a legendás londoni Magyarország–Anglia 6:3-as futballmérkőzés – Exkluzív interjú Grosics Gyulával, az Aranycsapat kapusával Ötven éve már, hogy önök Londonban, az angolok ellen lejátszották az „évszázad mérkőzésének” is nevezett, 6:3-as magyar győzelemmel végződött futballmérkőzést. Mikortól is hívták a győztes csapatot Aranycsapatnak? – 1952 őszétől, mikor Helsinkiből …

TovábbRégi idők nagy focijáról – Grosics Gyulával, a Fekete Párduccal

Tőkés László püspök a nemzetpolitikáról: Az össznemzeti meghátrálás időszaka

Trianon nem csupán egy történelmi esemény, hanem egy folyamat, mely napjainkban eszkalálódik. Ne áltassuk magunkat, a tények ezt bizonyítják, és meg kell találnunk ennek a katasztrofális folyamatnak az ellenszerét — mondta Tőkés László királyhágó-melléki református püspök vasárnap Esztergomban, miután Duray Miklóssal együtt átvette a 2003. évi Szent István-díjat.

TovábbTőkés László püspök a nemzetpolitikáról: Az össznemzeti meghátrálás időszaka

Jobb focit érdemelt volna – Knézy Jenő az egész magyarság “szurkolója” volt

(Nekrológ) Sokan még ma is esküsznek arra, hogy a Szepesi György a legnagyobb legenda a magyar sportriporterek között. Való igaz, hogy még ma is élményszámba megy, ha a magnószalagról visszahallgatjuk gól-kiálltásait. Csakhogy Gyuri bácsi idejében olyanok rúgták a bőrt, mint Puskás Öcsi, Bozsik Cucu vagy Hidegkúti. Felemelő érzés lehetett az ő meccseiket közvetíteni.

TovábbJobb focit érdemelt volna – Knézy Jenő az egész magyarság “szurkolója” volt

Duray: A nemzethez tartozás több a közös múltnál

Budapesten, május 24-én a VII. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén tárgyaltak a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar pártok a kedvezménytörvény módosításáról. Mint ismeretes, a zárónyilatkozatot három szervezet nem írta alá. A Magyar Koalíció Pártjának a státustörvény módosítására vonatkozó javaslatait Duray Miklós dolgozta ki.

TovábbDuray: A nemzethez tartozás több a közös múltnál

Meghalt a Király, éljen a Király (interjú Fábry Sándorral)

Megjelent: Ifi magazin 2002. május A Nádszegi Napszínházban már több alkalommal volt „csaknem” telt ház. Április 12-én (egy nappal Hofi Géza temetése és a Fidesz Kossuth-téri rendezvénye előtt) – a Ghymes együttes meghívására – az RTL-Klub Esti showderjének sztárja, Fábry Sándor lépett a színpadra. Még a pótszékes megoldás sem bizonyult elégségesnek, egy csomó ember a …

TovábbMeghalt a Király, éljen a Király (interjú Fábry Sándorral)

ÉN és én

Beszélgetés az élet dolgairól, avagy: Alica kontra (?) Petőfi Épp az EDDA–Ifi táborba készültem invitálni Dr. Gašpar Alicát, s gondoltam, ha már erre járok, nem szalasztom el a lehetőséget, hogy interjút készítsek a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásoknak az egészségügyi minisztérium által minap kinevezett pszichiátriai szakértőjével. Mi legyen a téma? Szerelem már volt, öngyilkosság is, a …

TovábbÉN és én

Duka Zólyomi Árpáddal – Atomfelhő és pipafüst között

Megjelent az Ifi magazin 2000. évi februári számában) – Regényekbe illő pályafutás – A rendőröket püfölte hajdanában…, ma tagja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Milyen volt a gyermekkora? Hányatott, de csodálatos. Pozsonyban születtem a Tiso-féle Szlovák Köztársaság idején. Óvodába még idejártam, de miután édesapámat — aki ügyvéd, politikus, és egyben újságíró is volt — 1945-ben …

TovábbDuka Zólyomi Árpáddal – Atomfelhő és pipafüst között

Világsztár lehetett volna – interjú Kovács Katival

Nem lesz Koncz-Kovács-Zalatnay szuperkoncert Megjelent: Ifi Magazin, 2000. január Ugorjunk vissza a múltba. Sebők János a Magya-Rock című könyvében többek között ezt írta rólad: „A hatvanas években egy páratlan tehetség elkótyavetyélte annak a lehetőségét, hogy az első magyar világsztár legyen!“ Mit szólsz ehhez az állításhoz? – Ez így igaz. Abban az időben, ha az ember …

TovábbVilágsztár lehetett volna – interjú Kovács Katival