150 éve hunyt el a „Feleségek felesége”

1868. szeptember 6-án hunyt el Pesten Petőfiné Szendrey Júlia, akihez a magyar költészet legszebb verse, a Szeptember végén íródott. „Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, / Fejfámra sötét lobogóul akaszd,” – ezek Petőfi Sándor sorai a híres versben. Ismert, Júlia újra férjhez ment, pár nappal a magyarok vereségét és Petőfi eltűnését hozó segesvári csata első …

Tovább150 éve hunyt el a „Feleségek felesége”

Magyarként Európában

Március 15-e van, 168 évvel ezelőtt tört ki a Pesten a forradalom és kezdetét vette az a korszak, melyet az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcként máig történelmünk legdicsőbb időszakaként tartunk számon. Előkerülnek a kokárdák, ünnepi megemlékezéseken veszünk részt, felelevenítjük a kor nagyjainak, Kossuth Lajosnak, Jókai Mórnak, Vasvári Pálnak, Vörösmarty Mihálynak, Arany Jánosnak, Széchenyi Istvánnak, Bem …

TovábbMagyarként Európában

Egy gondolat bánt bennünket…

164 évvel ezelőtt , 1849. július 31-én zajlott az a segesvári csata, melyben nyoma veszett Petőfi Sándornak. A költő sorsa azonban a mai napig nem tisztázott. A segesvári csatában Bem tábornok csapata több mint kétszeres túlerővel küzdött, „győzni nem lehetett”. A hatezer fős magyar seregből 1200-an estek el, és mintegy 500-an kerültek fogságba. Bemnek sikerült …

TovábbEgy gondolat bánt bennünket…

Miért Petőfi a KÖLTŐ?

Petőfit – amellett, hogy gyönyörűek a versei – mindenki érti, és elsősorban ez különbözteti meg a mai kortárs magyar irodalom “képviselőitől”, akik tulajdonképpen már nem a népnek, hanem csak egymásnak írogatnak (és ez meg is látszik könyveik eladásán-vásárlásán). „Esztendők óta folyik Magyarországon majdnem büntetlenül egy csúnya komédia Petőfi nevével Petőfi ellen. Petőfibe kapaszkodva ágálnak, sürögnek, …

TovábbMiért Petőfi a KÖLTŐ?

Petőfi szállóigéi

Az álmok nem hazudnak „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” A 159 éves óhaj még ma is gyakran elhangzik. „A magyar név megint szép lesz” — üzente a forradalom vezéralakja a magyarságnak. Petőfi számos mondatát, gondolatát oly gyakran ismételték, mondták, alakítgatták, hogy némelyik szállóigévé, szólássá is vált. Az évforduló alkalmából most néhány híres Petőfi-mondatot idézünk. Bizonyára …

TovábbPetőfi szállóigéi

Petőfi sorsával az emberi teljességet kínálja fel

Petőfi Sándor nevét szinte minden politikai és társadalmi csoportosulás a zászlajára tűzi A pozsonyi (akkor még ligetfalui) Petőfi-szoborhoz az 1989-es rendszerváltás előtt is kizarándokoltak a (nem csak) fővárosaik, és persze, megteszik ezt ma is. Ám természetesen, most mást hallanak ott, mint például két évtizeddel ezelőtt. A „Talpra magyar!” ugyan akkor nem hangozhatott el, de Petőfi …

TovábbPetőfi sorsával az emberi teljességet kínálja fel

Petőfi – A korláttalan természet vadvirága

„Hol, merre nyugszik ő, Nem mondja semmi kő, Nem mondja semmi jel.” (Arany János: Emlények) „1849. július 31-én a segesvári csatában hősi halált halt Petőfi Sándor” – így tanultam még a diákéveim alatt. És aztán – mintegy 15 évvel ezelőtt – jöttek a hírek, hogy talán mégsem volt így ez, és a költőt szibériai száműzetésében …

TovábbPetőfi – A korláttalan természet vadvirága

A kíméletlen költő

1848. március 15. Ettől a naptól számítódik a magyar történelem legfényesebb és legromantikusabb korszaka. Ez az a nap, mikor még az „átkos“-ban is büszkén feszült a mellkasokon a kokárda. Ez az a nap, melyet szinte minden kormány, párt igyekezett kisajátítani. A nap, mikor a polgárok megszólítása így hangzik: MAGYAROK. Petőfi napja Vajon mennyire ismerjük a …

TovábbA kíméletlen költő

Feleségek felesége – 175 éve született Petőfiné Szendrey Júlia

Neki írták a magyar szerelmi líra legismertebb versét, a Szeptember végén-t. 1846 szeptemberében találkozott először Petőfi Júliával, napra pontosan egy évvel később házasodtak össze és napra pontosan 22 évvel később temették — 39 éves korában — el azt a nőt, akit akár költőként vagy az Andersen-mesék magyarra való fordítójaként is ismerhetnénk. De nem ismerjük, az …

TovábbFeleségek felesége – 175 éve született Petőfiné Szendrey Júlia

Sötét Világos

Az 1848. február 22-ei párizsi felkelés valóságos forradalmi hullámot indított el Európában, mely pár héttel később eljutott Magyarországra is, és megkezdődött a magyar történelem legromantikusabb, és veresége ellenére is legdicsőségesebb harca függetlensége kivívásáért. Az utóbbi másfél évben szinte minden hétre jut egy-egy megemlékezés a 150. évforduló jegyében. A fényes győzelmeket és diadalokat követően fokozatosan eljutottunk …

TovábbSötét Világos

Petőfi humorának kardélén

A Költő. Erre a szóra bizonyára legtöbbünknek először PETŐFI SÁNDOR jut az eszébe, akinek 150 évvel ezelőtt, 1849. július 31-én nyoma veszett a segesvári csatában. Meghalt, fogságba esett, elbujdosott? Erre még ma sem kaptunk teljesen bizonyos választ. Talán nem is akarunk? Petőfi költészete, életútja (addig a napig) közismert. Ezért e kerek évforduló alkalmából inkább prózai …

TovábbPetőfi humorának kardélén