150 éve hunyt el a „Feleségek felesége”

1868. szeptember 6-án hunyt el Pesten Petőfiné Szendrey Júlia, akihez a magyar költészet legszebb verse, a Szeptember végén íródott. „Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, / Fejfámra sötét lobogóul akaszd,” – ezek Petőfi Sándor sorai a híres versben. Ismert, Júlia újra férjhez ment, pár nappal a magyarok vereségét és Petőfi eltűnését hozó segesvári csata első …

Tovább150 éve hunyt el a „Feleségek felesége”

Segesvárra és Petőfire emlékezünk

A segesvári csata évfordulója van ma. Tusványosról hazafelé tartva végigjártuk a csatához kapcsolódó Petőfi-emlékhelyeket. Mint ismeretes, 1849. július 31-én ebben az oroszok elleni ütközetben tűnt el Petőfi Sándor, aki őrnagyi rangban Bem tábornok szárnysegédje volt. A Székelyudvarhely és Segesvár közötti, alig egy órás út felében található Székelykeresztúr városa, melynek nevezetes épülete a Gyárfás kúria. A …

TovábbSegesvárra és Petőfire emlékezünk

Magyarként Európában

Március 15-e van, 168 évvel ezelőtt tört ki a Pesten a forradalom és kezdetét vette az a korszak, melyet az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcként máig történelmünk legdicsőbb időszakaként tartunk számon. Előkerülnek a kokárdák, ünnepi megemlékezéseken veszünk részt, felelevenítjük a kor nagyjainak, Kossuth Lajosnak, Jókai Mórnak, Vasvári Pálnak, Vörösmarty Mihálynak, Arany Jánosnak, Széchenyi Istvánnak, Bem …

TovábbMagyarként Európában

Egy gondolat bánt bennünket…

164 évvel ezelőtt , 1849. július 31-én zajlott az a segesvári csata, melyben nyoma veszett Petőfi Sándornak. A költő sorsa azonban a mai napig nem tisztázott. A segesvári csatában Bem tábornok csapata több mint kétszeres túlerővel küzdött, „győzni nem lehetett”. A hatezer fős magyar seregből 1200-an estek el, és mintegy 500-an kerültek fogságba. Bemnek sikerült …

TovábbEgy gondolat bánt bennünket…

Miért Petőfi a KÖLTŐ?

„Esztendők óta folyik Magyarországon majdnem büntetlenül egy csúnya komédia Petőfi nevével Petőfi ellen. Petőfibe kapaszkodva ágálnak, sürögnek, gyarapodnak olyanok, akiket az a néhai isteni fiatalember, aki haragudni is jobban tudott, mint mi, ha velünk él, okvetlenül véresre ver. Rossz könyvek, farizeus beszédek, lelketlen ünnepek, lelkes üzletek omlanak és ömlenek. És egyszerre csak teljes vakmerőséggel már …

TovábbMiért Petőfi a KÖLTŐ?

Petőfi szállóigéi

Az álmok nem hazudnak „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” A 159 éves óhaj még ma is gyakran elhangzik. „A magyar név megint szép lesz” — üzente a forradalom vezéralakja a magyarságnak. Petőfi számos mondatát, gondolatát oly gyakran ismételték, mondták, alakítgatták, hogy némelyik szállóigévé, szólássá is vált. Az évforduló alkalmából most néhány híres Petőfi-mondatot idézünk. Bizonyára …

TovábbPetőfi szállóigéi

Petőfi sorsával az emberi teljességet kínálja fel

Petőfi Sándor nevét szinte minden politikai és társadalmi csoportosulás a zászlajára tűzi A pozsonyi (akkor még ligetfalui) Petőfi-szoborhoz az 1989-es rendszerváltás előtt is kizarándokoltak a (nem csak) fővárosaik, és persze, megteszik ezt ma is. Ám természetesen, most mást hallanak ott, mint például két évtizeddel ezelőtt. A „Talpra magyar!” ugyan akkor nem hangozhatott el, de Petőfi …

TovábbPetőfi sorsával az emberi teljességet kínálja fel

Petőfi – A korláttalan természet vadvirága

„Hol, merre nyugszik ő, Nem mondja semmi kő, Nem mondja semmi jel.” (Arany János: Emlények) „1849. július 31-én a segesvári csatában hősi halált halt Petőfi Sándor” – így tanultam még a diákéveim alatt. És aztán – mintegy 15 évvel ezelőtt – jöttek a hírek, hogy talán mégsem volt így ez, és a költőt szibériai száműzetésében …

TovábbPetőfi – A korláttalan természet vadvirága

A kíméletlen költő

1848. március 15. Ettől a naptól számítódik a magyar történelem legfényesebb és legromantikusabb korszaka. Ez az a nap, mikor még az „átkos“-ban is büszkén feszült a mellkasokon a kokárda. Ez az a nap, melyet szinte minden kormány, párt igyekezett kisajátítani. A nap, mikor a polgárok megszólítása így hangzik: MAGYAROK. Petőfi napja Vajon mennyire ismerjük a …

TovábbA kíméletlen költő

Feleségek felesége – 175 éve született Petőfiné Szendrey Júlia

Neki írták a magyar szerelmi líra legismertebb versét, a Szeptember végén-t. 1846 szeptemberében találkozott először Petőfi Júliával, napra pontosan egy évvel később házasodtak össze és napra pontosan 22 évvel később temették — 39 éves korában — el azt a nőt, akit akár költőként vagy az Andersen-mesék magyarra való fordítójaként is ismerhetnénk. De nem ismerjük, az …

TovábbFeleségek felesége – 175 éve született Petőfiné Szendrey Júlia

Sötét Világos

Az 1848. február 22-ei párizsi felkelés valóságos forradalmi hullámot indított el Európában, mely pár héttel később eljutott Magyarországra is, és megkezdődött a magyar történelem legromantikusabb, és veresége ellenére is legdicsőségesebb harca függetlensége kivívásáért. Az utóbbi másfél évben szinte minden hétre jut egy-egy megemlékezés a 150. évforduló jegyében. A fényes győzelmeket és diadalokat követően fokozatosan eljutottunk …

TovábbSötét Világos

Petőfi humorának kardélén

A Költő. Erre a szóra bizonyára legtöbbünknek először PETŐFI SÁNDOR jut az eszébe, akinek 150 évvel ezelőtt, 1849. július 31-én nyoma veszett a segesvári csatában. Meghalt, fogságba esett, elbujdosott? Erre még ma sem kaptunk teljesen bizonyos választ. Talán nem is akarunk? Petőfi költészete, életútja (addig a napig) közismert. Ezért e kerek évforduló alkalmából inkább prózai …

TovábbPetőfi humorának kardélén