A címben feltett kérdésre – úgy vélem – a válasz egyértelmű „nem”, bár tudom, sokak véleményét megosztom vele.
(A képre kattintva megtekinthető az eredeti megjelenési szövegkörnyezetben)
Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter koncepciója az államnyelv minél jobb elsajátítása köpönyege alatt egyértelműen a felvidéki magyarság asszimilálására irányul. Mert az igaz ugyanis, hogy minél több nyelvet beszél az ember, annál szélesebb számára az érvényesülés lehetősége, de miért éppen a szlovák legyen az? Több komoly kutatómunka is megdöntötte már azt a tévhitet, hogy azok a magyarok, akik szlovák alapiskolába járnak (tehát valószínűleg jobban elsajátítják a szlovák nyelvet, mint a magyar iskolában tanulók) eredményesebben boldogulnak az életben (pl. jobb esélyük van az egyetemi tanulmányok terén). Csakhogy most nem erről van szó, Mikolaj azt szeretné, hogy a magyar alapiskolában tanuljunk meg tökéletesen szlovákul.
És ha ez a terve sikerül, akkor mi történik? Az a magyar gyermek, aki jól tud szlovákul, az könnyebben beilleszkedik a szlovák környezetbe, több szlovák ismerőse lesz, nagyobb eséllyel köt vegyes házasságot, és nagyobb az esélye annak is, hogy unokáival már nem is fog magyarul beszélni. A szlovák parlament a csernovai határozatban elítéli az erőszakos asszimilációt, ez a koncepció viszont a tudatos, erőszakmentes beolvadás programját szolgálja!
És mi történik, ha egy nebuló az iskolai tanulmányai során még konyhanyelvi szinten sem tanul meg szlovákul?! Semmi! Esetleg bezárul előtte egy ötmilliós piac, de nyitott határok révén egy több mint tizenkétmillióssal kárpótolhatja magát, de ha esetleg egy világnyelvet is tud, a lehetőségei még szélesebbek.
Az EU-tagság végre lehetőséget adott a szerencsétlen országhatárok jelentőségének csökkentésére, azaz közvetve a trianoni diktátum revíziójára. Ezt a szlovák oldalon nagyon jól tudják, ezért e kétségbeesett lihegés a részükről. (oriskó)
Szabad Újság, 2007. október 31.