Március 15-én Dunaszerdahelyen adták át az Ex Libris Díjakat. Brogyányi Mihály díjazottat Oriskó Norbert méltatta. Alább olvasható a laudáció.
Nem nehéz kitalálni vagy elképzelni, hogy Brogyányi Mihály vajon miért érdemes egy ilyen kitüntetésre. Merthogy az, vitathatatlan.
1848 szellemiségénél maradva, engedtessék meg egy kérdés:Ha valaki arra kér bennünket, hogy találkozzunk vele a pozsonyi Petőfi-szobornál, alighanem mindenki egyértelműnek veszi a dolgot. Az emberek döntő része elmenne a Medikus-kertbe, csak néhányan tennének esetleg – egy immár felesleges – sétát Pozsonyligetfalun, a Duna melletti parkban. De mit tennének, ha egy randevú helyszínéül a pozsonyi Szent István szobor volna megjelölve? Egyértelmű volna? Bevallom, amikor először szembesültem ezzel a kérdéssel, én azt mondtam, hogy Pozsonyban nincs is szobra Szent Istvánnak.
Ám Brogyányi Mihály sem volna könnyű helyzetben e kérdés hallatán. De ő más oknál fogva. Alighanem visszakérdezne: „Jó, jó, találkozzunk, de hol??? A ferencesek Rozália kápolnájánál? A kapucinus templomnál? A Haltéren? A Szent Erzsébet templomnál?”
És mindegyikhez nyomban szállítaná az érdekes történeteket, anekdotákat. Ugyanis Brogyányi Mihályt nem túlzás Pozsony élő enciklopédiájának nevezni.
Noha a specialitása Pozsony, tevékenysége ennél sokkal szerteágazóbb. Szinte nincs olyan helyisége a történelmi Magyarországnak, mely ismeretlen volna számára. Emberek százaival ismertette meg a Kárpát-medence, Közép-Európa csodás helyeit. Erdélyi és kárpátaljai útjai, azok számára, akik vele lehettünk, felejthetetlenek maradnak. Emlékszem, többször mondta nekem fejcsóválva „Nem értem, hogy az emberek miért járnak a méregdrága külföldi utazásokra, amikor szinte karnyújtásnyira megannyi csodálatos hely közül választhatunk!”
Brogyányi Mihály helytörténeti tevékenységét több síkon is folytatja. Teszi ezt csoportos útjain, előadásain, megemlékező rendezvényein (itt említhetjük az 1849-es pozsonyi vértanúk vagy az 1919-es pozsonyi sortűz áldozatai emlékének gondozását) és publicisztika tevékenységével, mellyel többek között a Felvidék ma hírportál „Turistakalauz” rovatában is találkozhatunk.
Kedves Mihály, tedd ezt még sokáig, erőben, egészségben, Isten áldásával – mindannyiunk örömére!
Oriskó Norbert, Felvidék.ma