Esztergomban tartott közös európai parlamenti kampányrendezvényt a Magyar Koalíció Pártja és a Fidesz. Miért tartotta fontosnak, hogy a Fidesz együtt kampányoljon az MKP-val?
Az európai parlamenti választásoknak Kárpát-medencei tétje is van. Nemcsak egyszerűen a Felvidékről, Erdélyből és Magyarországról küldünk képviselőket, hanem lesz egy összmagyar képviselet is Brüsszelben. Én úgy látom a jövőt, hogy a nemzetek fontosabbak lesznek, mint az országhatárok, ezért Brüsszelben sem az az érdekes, hogy ki a szlovák, román vagy magyar állampolgár, hanem az, hogy ki melyik nemzethez tartozik. A magyar nemzet érdekképviselete Brüsszelben attól függ, hogy például a Felvidéken mennyi magyar megy el választani, és hány képviselőt küldenek ki az Európai Parlamentbe. Tehát mindannyiunk érdekében tartottunk Esztergomban közös rendezvényt a Magyar Koalíció Pártjával.
Oriskó Norbert, Szabad Újság, 2009. május 27.
Az MKP és a Fidesz Közösen kampányolt Esztergomban és Párkányban a magyar nemzet európai képviseletéért
Szombaton délelőtt Esztergomban tartott közös európai parlamenti kampányrendezvényt a Magyar Koalíció Pártja és a Fidesz. Este pedig a Duna túloldalán, Párkányban kampányolt az MKP, amelyen a Fidesz szintén képviseltette magát Gál Kinga, európai parlamenti képviselőnője révén. Mindkét rendezvény hatalmas tömeget vonzott a Mária-Valéria híd esztergomi hídfőjéhez, illetve a párkányi sétáló utcára. Az utóbbi helyen teljesen megtelt a tér, sokan csak a színpad mögött találtak helyet maguknak. A becslések szerint tízezer ember vett részt az MKP párkányi kampányrendezvényén.
Esztergomban a két párt listavezetője, Bauer Edit és Schmitt Pál köszöntötte az összegyűlteket. Mindketten hangsúlyozták, Mindketten hangsúlyozták, hogy az elmúlt öt esztendőben kiváló volt az együttműködés Brüsszelben az MKP, a Fidesz, valamint később az erdélyi képviselők között.
Közös Európánk
Csáky Pál MKP-elnök beszédében hangsúlyozta, hogy az európaiság a magyarok számára most, 2009-ben sem jelent mást, mint az élni akarásról, az esélyekről, a reményekről: tehát a jövőről beszélni.
„Ha a történetírók igazat mondanak, nem messze innen, Bény község mellett jött létre az első európai politikai frigyünk is. A Marcus Aurelius tábora védműveire épült avargyűrűk között fogadtak hűséget Istvánnak a német lovagok. Innen indultak a csatába Veszprém felé, Koppány ellen. Ám a nagy döntések akkor és ott sem voltak egyszerűek. A karddal a magyar fejekbe sulykolt érvek igaza utólag sem megkérdőjelezhető, ám több mint ezer év után talán azt sem szentségtörés kimondani, hogy Koppánynak is igaza volt valamiben. Talán abban, hogy a mi magyar létünk, magyar egyediségünk Európában olyan érték, amelyet nem szabad feladnunk. (…) Van mivel gazdagítanunk Európát, s valóban: mi magyarként akarjuk gazdagítani az Uniót is. Magyar értékeinket európaivá akarjuk tenni, s honi viszonyainkat európaivá nemesíteni. Nem megtagadni magunkat, nem elveszni egy színtelen-szagtalan műmasszában, hanem tovább művelve egyediségünket magyarként lelni otthonra az önmagát újrafogalmazni kívánó kontinensen. A lényeget illetően azonban Koppány tévedett. Európát elutasítani, Európával szembemenni a vég, a totális vereség. Az integrációnak ezer évvel ezelőtt sem volt és ma sincs életképes alternatívája.”
A jelenlegi helyzetben az MKP feladatára Csáky Pál a következőképpen mutatott rá: „Az első és legfontosabb feladat, hogy nem szabad ellenséget látnunk egymásban. A fiatalokkal és a tankönyvekkel kell kezdenünk, s itt is ki kell mondanunk, a hazug mítoszoktól is meg kell szabadulnunk. Nem létezett ezeréves elnyomás, nem szabad a tizenkilencedik század végi és a huszadik század eleji zavarokat a két nemzet közötti kapcsolatok origójába állítani. Az európai egységesülés éppen azt jelenti, hogy a jó magyar patrióta és a jó szlovák patrióta most ugyanazt a vektort követheti: a civilizált európai együttélés vektorát, egymás kölcsönös tiszteletét. Ehhez persze nem az államnyelv szigorításáról szóló törvények és nem a másik nemzet megsértését célzó pálinkagőzös megnyilvánulások szükségeltetnek. Nekem meggyőződésem, hogy a civilizált magyarnak és a civilizált szlováknak nem kell, hogy gondja legyen egymással, hiszen az érdekük ugyanaz: békében élni egymás mellett, gyarapodni szellemiekben és anyagiakban egyaránt. Ezért döntöttünk úgy a múlt hét végén, Rozsnyón, hogy pártunknak, a Magyar Koalíció Pártjának részben új profilt adunk. A dél-szlovákiai régió felemelkedésének, modernizációjának élharcosaivá akarunk válni nemzeti jogaink védelme mellett, s ehhez minden jóakaratú ember, minden jó szándékú magyar és szlovák polgár támogatásával számolunk. Számolunk Magyarország támogatásával is, hiszen a mindenkori magyar kormány érdeke is, hogy a határon elterülő, mesterségesen szétvágott régiók felemelkedhessenek, együtt jobban működjenek. Hol máshol láthatnánk erre jobb példát, mint éppen itt, Esztergomban és Párkányban, a Mária Valéria híd helyrehozatala után. Igen, ez az út, és ez a modell, s remélem, Szlovákiában is sokan vannak, akik emlékeznek rá, hogy azt a magyar miniszterelnököt, aki az ezzel kapcsolatos megállapodást aláírta, s később a hidat átadta, Orbán Viktornak hívták. S a méltányosság nem engedi, hogy meg ne említsük szlovák partnere nevét, akinek pártja ugyanabba az európai pártcsaládba tartozik, mint a miéink: Mikuláš Dzurinda volt ebben a folyamatban Orbán Viktor partnere. S ez így volt jó, és így volt helyes: akkor a két kormány valóban azt tette, amit az emberek elvártak tőlük, s a mű, amely létrejött, Madách aktualizált szavaival máig hirdeti alkotóinak nagyságát, európaiságát. Ha tehát a mai napon bárki fel akarja tenni a kérdést magának Szlovákiában, ugyan miről is beszéltek a Fidesz és az MKP politikusai ma Esztergomban, akkor íme, a válasz: a megbékélésről, a kölcsönös tisztelet szükségességéről, a közös felemelkedésről és az új hidakról.
A politikusi feladatkörökről szólva Csáky leszögezte: „Nem az az államférfi, aki az árral együtt úszik, s mégcsak az sem, aki Murphy ajánlása szerint mindig talál egy tömeget, amely valamerre masírozik, s annak ideje korán az élére áll. Az államférfi az, aki fel tudja mérni népe érdekét, s az adott helyzetben úgy képes tenni érte, hogy vállalja a nehézségeket is, a népszerűtlenséget is – egy célért, amelyről meg van győződve, hogy helyes. Nem mítoszokat gyárt, nem a könnyű megoldásokat választja, hanem újkori Mózesként képes szembefordulni az aranyborjú imádóival, s képes népét új magaslatokra vezetni. Ehhez kell az igazi elszántság, s erre mondhatjuk mindannyian: ez a férfimunka.”
Orbán Viktor az MKP jelenlegi vezetése mellett
Orbán Viktor beszédében köszönetét fejezte ki Csáky Pálnak, hogy közös rendezvényen vehetnek részt: „Köszönöm Csáky Pálnak, hogy együtt lehetünk ezen a napon. Ha van valaki, akit nem irigylünk, az éppen ő. Szlovákia fejlődéséhez gratulálnuk kell, de látnunk kell, hogy a fejlődés nem csak áldást hozott a magyaroknak. Úgy gondolom, megerősödtek azok a szlovák kormányerők, akik a magyar kisebbség lehetőségeit szűkíteni próbálják. Naponta hallunk az MKP háza tájáról szóló feszültségekről is, és mi azt kívánjuk nekik, hogy ez a mostani választás legyen megerősítése a jelenlegi vezetésnek is.”
A Fidesz–MKP összefogás este Párkányban folytatódott. Bauer Edit a hatalmas tömeget látva így szólt: „Ha június 6-án ilyen sokan leszünk a választásokon is, akkor talán három embert is vihetnék magammal Brüsszelbe.” Csáky Pál pedig beszédében hangsúlyozta: „az európai parlamenti választás nem a politikusokról és a vitákról szól, hanem a magyarság brüsszeli képviseletéről. A mi érdekünk az, hogy erősek legyünk Európában. De emellett természetesen egységes MKP-t is akarunk”.
(Szabad Újság, 2009. május 27.)