Mintegy két éve olvastam egy veled készített interjúban, hogy a megváltozott társadalmi rendszerben oly értelemben is történt szerepváltás, hogy most az amerikai giccstől kell megóvnod Vadaskertünket. A Te szavaiddal élve: nem tűrheted, hogy a gumimacik felfalják a Ludas Matyit vagy a János vitézt. Hogyan látod a helyzetet most, mennyire vevők a fiatalok a valódi kulturális értékekre?
— Itt nemcsak a fiatalokról van szó. Én bárkinek játszom, 50-től lefelé egész 14-ig, fiatalabbak is vannak néha. Ebben a széles skálában nehéz behatárolni, hogy a fiatalok, hogyan viszonyulnak ezekhez a dolgokhoz. Úgy látom, hogy a mélyben előnyére változott a helyzet. Az előre gyártott dolgoknak ellensúlyuk is van. Az élő zenét, az élő előadást, az élő színházat nem pótolhatja semmi, semmilyen film, videokazetta, CD stb, sem a diszkózene. Azok, akik 13 éves korukban például erre vevők, három-öt év alatt megunják. A harminc éves emberek már nem járnak a diszkókba táncolni. Az élő előadások jelentősége évről évre fokozatosan emelkedik. A kérdés csak az, hogy lesz-e aki ezt megfelelően képviselni tudja? Gyakran vannak ugyanis kényszerű dolgok, egy határidő, menedzselési elv, ami arra kényszeríti a mai zenében élő embereket, hogy minél silányabb, gyorsabb és könnyen fogyasztható cikkeket állítsanak elő.
Úgy vélem, hogy Neked — és néhány társadnak — az egyéb tevékenység mellett vitathatatlan érdemetek, hogy hozzájárultatok ahhoz, hogy a mai fiatalok a kezükbe vegyék a klasszikusokat.
— Az én feladatom az, hogy a zenében saját magam gondolatait és a saját világomat fejezzem ki. Erre mindig nagy energiát fordítottam, valamint alázatos tiszteletet arra, hogy a mestereimet felmutassam. De szerintem a munkámban fontosabb pl. a Vadászat című lemez, mint az, hogy József Attila verseket mondjak, mert ezeket mindenki tud mondani. Sokan sokkal jobban, mint én. A Vadászatot vagy a Menj vissza vándor, nem lehet két hazádat viszont nem írhatta volna meg más, csak én…
Igen, de ha már például József Attilánál tartunk, akkor sokan csak azért olvasták el a verseit, mert hallották a Te előadásodban például a Hetediket…
– Ha ez így van, akkor ennek örülök, de a szándékom ezzel kapcsolatban egészen más volt. József Attila verseket azért mondok, mert a saját gondolataimat találtam meg bennük. Ezért inkább úgy mondanám, hogy elloptam vagy kisajátítottam saját magam számára József Attilát, mert úgy éreztem, hogy jobban ki tudja fejezni azt, amit érzek, mint én saját magam. Jobb szövegíró, mint én vagyok, és ezt el kell tudni viselni.
Oriskó Norbert
Megjelent az Ifi magazin 1999 októberi számában