Duray: A nemzethez tartozás több a közös múltnál

Budapesten, május 24-én a VII. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén tárgyaltak a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar pártok a kedvezménytörvény módosításáról. Mint ismeretes, a zárónyilatkozatot három szervezet nem írta alá. A Magyar Koalíció Pártjának a státustörvény módosítására vonatkozó javaslatait Duray Miklós dolgozta ki.

Őt kérdeztük, miképp vélekedik a kedvezménytörvény változásának folyamatáról:

– A zárónyilatkozat megfogalmazása ellenére a státustörvény módosításának fonala már nem követi az eredeti elképzelést, hanem szembehelyezkedik vele. Az eredeti státustörvény alapjában véve két dologról szól, egyrészt hogy segítse a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar nemzetrészek boldogulását a szülőföldjükön, másrészt hogy csökkentse számukra azt a jogi idegenséget, ami tulajdonképpen Trianon óta létezik, azaz, hogy az elcsatolt területeken élő magyarok ne érezzék magukat idegennek Magyarországon. Viszont a jelenlegi módosított szöveg e alapkérdésekben nem foglal egyértelműen állást. Ez a szemléleti különbség a törvény preambulumában, illetve annak módosításra előterjesztett változatában is megfigyelhető

A jelenleg érvényes törvény az egységes magyar nemzet fogalmára utal. Mi a helyzet a jelenlegi javaslattal?
– A magyar nemzeti egység kifejezése a módosulás folyamatában elveszőben van. Ezt a magyar kulturális örökséghez való kötődésnek, mint „a magyar nemzethez tartozás kifejezőjének” kapcsolatával helyettesíti. A kulturális örökség viszont a múltra utal és nem a jelenre, még kevésbé a jövőre. Azaz, nem az egységes magyar nemzetről szól, hanem annak közös múltjának vállalásáról. Viszont, a nemzet nem ettől nemzet, ugyanis ha valaki a nemzet részének tekinti magát, akkor azzal szolidaritást is vállal annak minden tagjával. Az egységes magyar nemzethez tartozás gondolatának megkerülése a preambulumban nem jelent mást, mint a nemzet megosztására irányuló törekvések előtti kapitulációt, ugyanis azonosítható például azzal az elképzeléssel, mikor Csehszlovákiában a kommunista hatalmi rendszer idején a szocialista csehszlovák nemzet magyarul beszélő részeként emlegettek bennünket.

A magyar nemzethez való tartozás egyfajta szimbólumának tekinthetőek a Magyar Igazolványok. Ezeknek a jelentőségét is változtatja majd az új jogszabály?
– Igen, a készülő törvény értelmében bizonyos értelemben a Magyar Igazolványok jelentősége is csökkenhet, mivel megkerülhetővé válhatnak. Ez hatással lehet az irántuk való érdeklődésre is, hacsak az nem azért marad fenn továbbra is, hogy valaki azt a szimbolikus okmányt a szíve fölött őrizze. A gyakorlati szempontok és a kedvezmények terén viszont alapvető változást jelent, hogy a készülő törvénymódosító javaslat minden egyes Magyarországon igénybe vehető kedvezménynél nyit egy kiskaput, mivel azok körét minden esetben külön jogszabállyal kívánja meghatározni. Az eredeti jogszabály kimondja, hogy a kedvezmények köre az adott területen megegyezik magyarországi állampolgárok által igénybe vehető eszközökkel. Az új törvény soraiból ez kimarad, ezáltal egyrészt teljesen bizonytalanná teszi a kedvezmények körét, másrészt az előbb említett jogi idegenség érzetének csökkentése is hátrányt szenved.

Egyáltalán, miért volt szükség a státustörvény módosítására?
– A státustörvénnyel kapcsolatban 2001 novemberében az Európa Tanács által létrehívott Velencei Bizottság észrevételei és az Orbán-Nastase megállapodásnak nevezett magyar–román egyezség tették ezt szükségessé. Ezeknek a szempontoknak a megoldására már a leköszönő Orbán-kormány első olvasatban elfogadott egy törvénymódosítási javaslatot, amelyet azonban a hivatalba lépő Medgyessy-kormány nem fogadott el, és új törvénymódosítási folyamatot indított el. A módosítást kiváltó okok viszont semmiképpen sem kívántak akkora beavatkozásokat az eredeti törvénybe, amilyeneket a magyar külügyminisztérium javaslata megfogalmaz. A most elfogadott MÁÉRT-nyilatkozat már inkább közelít a szocialista párt szemléletéhez, mint a Velencei Bizottság javaslatához.

A Magyar Koalíció Párta Országos Tanácsának állásfoglalása értelmében, az MKP a tervezett módosításoknak csak azt a változatát támogatja, amelyek nem lépik túl a Velencei Bizottság ajánlásainak keretét és nem csorbítják az eredeti törvény adta lehetőségeket. Az MKP küldöttsége május 24-én mégis aláírta a MÁÉRT zárónyilatkozatát. Nincs itt ellentmondás?
– Az MKP küldöttsége abban a szellemiségben képviselte a párt állásfoglalását, ahogy erről az Országos Tanácsa határozott. Nem érheti őket olyan bírálat, hogy nem képviselték híven az MKP véleményét. Látniuk kellett, hogy a határon túli magyar szervezetek többsége végül is elfogadta azt az állapotot, melyet a Medgyessy kormányzat teremtett. A módosítást alá nem író szervezetek közül a vajdasági szervezet a politikában gyakorlatilag súlytalan, míg a kárpátaljaiak nem képviseltek határozott álláspontot a törvény módosításával kapcsolatban. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ugyanis csupán a preambulumban megfogalmazott egységes magyar nemzet kifejezés megtartása céljából érvelt, viszont annak ellenére, hogy ez nagyon fontos eszmei szempont, a törvény működése szempontjából nem meghatározó. Az is tény, hogy az MKP küldöttsége már csaknem sikert ért el több elvi kérdésben is, viszont fordulópontot jelentett az RMDSZ hozzászólása, miután annak képviselői keményen bírálták az MKP következetes álláspontját. Az RMDSZ gyakorlatilag fenntartások nélkül elfogadta a magyar kormány javaslatát, ennek következtében véget is ért az érdemi egyeztetés. Tekintetbe kell venni azt is, hogy ha az MKP küldöttsége nem írja alá a zárónyilatkozatot, akkor csaknem magára maradt volna a határon túli magyar szervezetek között, és nagy kommunikációs problémák következtek volna be az MKP és a Medgyessy-kormány között is. Ebben a politikai helyzetben az MKP képviselői számára nem nagyon volt más kiút.

Egy nyilatkozat még nem törvény, Van még esély arra, hogy kedvező fordulatot vegyen a módosítás folyamata?
– Volt már példa olyan esetekre, hogy egy elfogadott törvény nem követte hűen a korábban megegyezett elveket. Az MKP és a többi határon túli magyar szervezet a módosítás folyamatát már nemigen tudja befolyásolni. Ezt már csak Fidesz és az MDF tudhatja, illetve az a néhány szocialista párti képviselő, akik számára fontos a nemzet és a státustörvény. Végső soron a Magyar Országgyűlés dönti el, hogy milyen törvény születik, de az a huzavona, mely már hónapok óta zajlik a kedvezménytörvény körül, s amely tele van hazudozással a magyar kormányzati oldal részéről, sok jóra nem biztathat bennünket.

Oriskó Norbert, Szabad Újság, 2003. május 14.